Farkas Zsolt katolikus pap keresztény és magyar értékek mentén társadalmi témákban is gyakran megnyilvánul. Hallhatjuk a rádióban, láthatjuk a televízióban kerekasztal-beszélgetések részvevőjeként, de szervezőként is résztvevője a felvidéki magyar közéletnek. Húsz éve szentelték pappá, ebből az alkalomból kerestem fel.
Farkas Zsolt jelenleg Szőgyén és Bény plébánosa, de Kétyen is szolgál. A beszélgetésre művészet volt időpontot egyeztetni, Zsolt atya éppen a Felvidéki Ministráns Olimpiáról tért haza, közben szervezi a római nemzetközi ministránstalálkozót, ahol a résztvevők, a száz magyar ajkú és hetven szlovák nemzetiségű ministráns és felolvasó a Szentatyával is találkozhat. Ottjártamkor éppen megérkeztek a plébániára a karszalagok, az esemény imafüzete, a zászló és a kulacsok.
Zsolt atya megjegyzi, ő maga is ministrált, tetszett neki a liturgia, talán ez is hozzátett ahhoz, hogy a papi pályát választotta.
– A hivatás melletti döntés hosszabb folyamat. Szüleim hívő emberek, de korántsem olyanok, akik mindenáron papot szerettek volna nevelni a fiukból. Elek László, akkori zsitvabesenyői plébános élete és példája is vonzó volt számomra. 1993-ban cserkész lettem, ez erősítette bennem a hovatartozás érzését és hivatásom választására is hatással volt. Fontolgattam a tanári, a történészi, a politológiai és a katonai pályát, végül a komáromi bencések teológiai képzésén kötöttem ki, ahol remek tanáraim voltak. E tanulmányok hatására jelentkeztem a szemináriumba.
"Az ott töltött hat év a felkészülés ideje volt, hogy a papi életet minden nehézségével és szépségével el tudjam fogadni. Lelki vezetőm mindig hangsúlyozta, aki nem tudja elképzelni az életét, mint családos ember, az ne menjen papnak, mert Isten népébe férfi és nő, gyerek és öreg beletartozik, a papnak egy nagy családként kell vezetnie a közösségét."
Pintér Zoltán atya akkor került szülőfalumba, amikor már szeminarista voltam. Prédikációi, életpéldája, alázatossága és segítőkészsége nagyon sokat jelentett számomra – fogalmazott Zsolt atya.
2003-ban magyar nyelven diakónussá szentelték Nagyszombatban. Jelmondatául a „Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket, és arra rendeltelek, hogy elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek, maradandó gyümölcsöt.” (Jn 15,16) evangéliumi részletet választotta, ami kifejezi azt, hogy a papi életre való meghívás Istentől jön, az ember pedig vagy elfogadja, vagy elutasítja.
"A papszentelésre az „Én vagyok a jó pásztor, és a jó pásztor életét adja a juhaiért” (Jn 10,11) szentírási idézetet találtam megfelelőnek, s akkor még nem is sejtettem, hogy valaha a Jópásztor Alapítvány elnöke leszek, amely által a Komáromi Imanapok szervezőjeként a papi hivatásra készülőket, valamint a ministránsokat segíthetem" – teszi hozzá mosolyogva.
Lendületesen fogott papi tevékenységéhez
Azóta újabb és újabb feladatokat vállal a Jópásztor Alapítvány és a Pázmaneum Polgári Társulásban, amelynek elnökségi tagja. A pedagógia doktoraként elhivatott a tanítás terén, az alap-, a közép- és főiskolán egyaránt. Mindezek mellett a párkányi körzet iskolaesperese, a Nyitrai Püspökség Kateketikai Hivatalának igazgatóhelyettese és a Nyitrai Egyházmegye ministránsreferense. Rendszeresen hallani előadásait és hittanóráit a Mária Rádióban és magyarországi tévécsatornákon. Extrémizmussal foglalkozó szakértőként végzi munkáját a hadseregben, többször járt a Közel-Keleten, de az ifjúságnak is tart előadásokat ebben a témakörben.
– Sok lehetőség van az egyházon belüli kiteljesedésre – mondja Zsolt atya. Speciális irányultságként történelmet és jogot tanult, diplomamunkája is történelmi témájú volt. Doktori értekezését a szélsőséges csoportok működéséről írta, ami személyes tapasztalatokra és a Belgiumban található Leuveni Katolikus Egyetemen végzett kutatásaira épült.
Andrusko Gyula atyával együtt a Felvidéki Ministráns Olimpia szervezője, valamint a Regnum Marianum Akadémia alapító tagja dr. Karaffa János atyával együtt, aki sajnos már csak lélekben van közöttünk. Több jótékonysági koncert és rendezvény, valamint gyalogos és egyéb zarándokutak szervezője.
Minden terve egyesült a papi hivatásban
– Terveimből Istennek hála sokat meg tudtam valósítani. Szeretek tanítani, a hittan mellett egy időben történelmet is tanítottam. Szerencsére minden korosztállyal sikerül megtalálnom a közös hangot. Fő, hogy a fiatalt ne tántorítsuk el a hittől, élethelyzeteken keresztül beszéljük meg a provokatívabb témákat is.
Együttműködöm a fegyveres testületekkel, főleg az extrémizmussal kapcsolatos problémák terén, részt veszek missziókban, ami a békét is elősegítheti. Lecsúszott, drogfogyasztó fiatalokkal és családjaikkal is foglalkozom, valamint szélsőséges csoportok tagjaival. Ezekről a témákról kérésre az iskolákban is tartok előadásokat, bűnmegelőzési céllal
– sorolja Zsolt atya. Hozzáfűzi, Ferenc pápa is gyakran hangsúlyozza, nyitni kell a világ felé, úton lenni a templomon kívül is, mert hitünk és vallásunk nem magánügy, de életünk szerves része, mint anyanyelvünk, kultúránk, értékrendünk.
„A pihenés az, amikor közeget és környezetet váltok”
– Lelkileg feltölt a személyes ima, a barátaimmal való találkozások, de lelkileg és fizikailag is feltölt, ha a munkának értelmét látom. Ha a gyerekek jól érzik magukat, jókedvűek, bekapcsolódnak például a tábor tevékenységébe, vagy ha segíthetek néhány bajba jutott, eltévelyedett emberen. Ezt felváltja a pasztoráció, a jegyesoktatás, az elsőáldozók és bérmálkozók felkészítése, majd a tanítás, előadások. A feladatok váltogatása által pihenek. Emellett szívesen sportolok és utazok – mondja beszélgetésünk végén Zsolt atya és már siet is egy újabb megbeszélésre.
Forrás: ma7.sk