Szomorú szívvel tudatjuk, hogy életének 101. évében, 2024. szeptember 2-án hazament Teremtőjéhez Dr. Kálmán László szülészorvos, cserkésztiszt, a mi szeretett Laci bácsink, a gömöri Bi-Pi! Isten nyugosztalja békében, drága emléke örökké szívünkben él!
Hálás szívvel emlékezünk meg mindenről, amit a cserkészetért tett! Életútja a cserkészek számára igazi példa.
Nyugodjék békében! Jó munkát!
Búcsú Kálmán Laci bácsitól
Kálmán László
(1924.01.07. - 2024.09.02.)
Kálmán László (Jamboree), vagy ahogyan sokan ismerték, a Gömöri Bi-Pi életének 101. évében, 2024. szeptember 2-án hazatért Teremtőjéhez. Laci bácsi egész életében önfeláldozóan dolgozott a felvidéki magyar cserkészetért, a gömöri közösségért, valamint cserkészcsapata előremozdításáért. Szülészként a rimaszombati orvostársadalom elismert tagja volt. A következő írásban a cserkészközösségért végzett áldozatos munkájára, valamint példaértékű életútjára emlékezünk.
Kálmán László 1924-ben született, édesapja tősgyökeres rimaszombati polgár volt. Gyerekkorának nyarait nagyszülei bakostöréki vízimalmánál töltötte, itt szerette meg a természetet. A cserkészetet gyerekkora óta művelte szülővárosában. Mivel a cserkészmozgalom alig pár évvel a születését megelőzően indult el, mondhatni együtt nőtt fel a mozgalommal. Gimnazista cserkészvezetőként a hárshegyi központi őrsvezetőképző táborban még Gróf Teleki Pállal is találkozhatott. 1943-ban letette az érettségit, majd jelentkezett a szombathelyi repülőakadémiára, ahová 1944-ig járt. A világháború után, 1945-ben Budapesten kellett maradnia, három évig nem is térhetett haza. Jelentkezett a pozsonyi műszaki egyetemre, azonban a beneši dekrétumok értelmében nem sok esélye volt bekerülni. Végül a budapesti orvosi egyetemen kezdte meg főiskolás tanulmányait, amit 1950-ben fejezett be. Ez év végén térhetett haza szülővárosába, Rimaszombatba. Gyakornokságát is itt töltötte, ekkor sajátította el a szakma emberi oldalát, a betegekkel való tisztességes bánásmódot. 1951-től a rimaszombati kórházban dolgozott. 35 éves orvosi pályája során több mint 10 ezer szülést vezetett le, nyugdíjba vonulása után is vállalt ügyeleteket. Emellett a Vörös Kereszt előadója volt, és iskolákban is tartott előadásokat fiatalok számára.
A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség újjáalakulását követően azonnal újraszervezte a rimaszombati cserkészetet, helyi cserkészközösségének haláláig aktív tagja volt. Laci bácsi elsősorban a természetjáró, indiáncserkészetnek nevezett tevékenységet kedvelte, ezt ötvözte a felvidéki cserkészetben a magyar cserkészet hagyományaival. 1990-ben a még élő öregcserkészekből megszervezte a rimaszombati Körzeti Cserkésztanácsot, amelynek az elnökévé választották. A rimaszombati cserkészcsapat megalakulása után sorra járta az iskolákat, hogy a cserkészetről meséljen, csapatotthont és felszerelést szerzett, valamit a város vezetésétől is támogatást kért a cserkészmozgalom számára. Csapata mindig számíthatott rá, ha kellett gyűléseket, ünnepségeket, vetélkedőket szervezett, tanösvény építéséről és források kitisztításáról is gondoskodott, csillagtúrák, előadások köthetőek hozzá. Bő két évtizeden keresztül a tábori orvos szerepét is Laci bácsi látta el. Ahol tudta, népszerűsítette a cserkészmozgalmat, nemcsak a magyar, de a szlovák ajkúak között is. Megszervezte a rimaszombati szlovák csapatok működését, hosszú ideig a Slovenský Skauting (Szlovák Cserkészszövetség) járási vezetője volt. A rimaszombati öregcserkészek számára megszervezte a 503. sz. Tompa Mihály öregcserkészklubot, lokálpatriótaként több cserkészkönyve is feldolgozza a helyi cserkészközösség múltját és életét.
Laci bácsinak és feleségének két lánya született, emellett két unokának és négy dédunokának örülhettek. Lányaik ma Losoncon és Németországban élnek.
Munkásságát és életművét a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség 2002-ben a Beszédes Lajos Érdemérem arany fokozatával, majd 2011-ben a szervezet legmagasabb elismerésével, a Csodaszarvas Díszérem arany fokozatával köszönte meg. Magyarország Kormánya 2019-ben a Magyar Ezüst Érdemkereszt állami kitüntetésben részesítette „A felvidéki magyar családokért és ifjúságért egy életen át végzett orvosi és cserkészvezetői tevékenységéért”.
Kálmán László egész életében önzetlenül és teljes odaadással dolgozott a felvidéki, azon belül a gömöri cserkészközösségért, az ott élő emberekért. Egész életét meghatározta a cserkészet és annak értékei, ezeket a tulajdonságokat igyekezett átadni a fiataloknak is. Hogy emberebb embert, magyarabb magyart neveljen belőlük. Tette mindezt nagy sikerrel, hisz Laci bácsi és az általa nevelt cserkészek, cserkészvezetők is jelentős mértékben formálták a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetséget. Kálmán László, aki már életében példaképpé vált sokak számára, 2024. szeptember 2-án megtért Teremtőjéhez. Emlékét a szívünkben őrizzük tovább, példaként mindig előttünk lesz. A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetségért tett áldozatos munkájáért örökké hálásak leszünk. Nyugodjon békében!
