Az Esterházy és a Széchenyi emlékév kapcsán Esterházy János emléknapot szervezett a nagymegyeri 23. számú Arany János cserkészcsapat, a Fészek polgári társulás és a nagymegyeri Római Katolikus Plébánia a Fészek Ifjúsági Központban.
Csémi Szilárd, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség ügyvezető elnöke volt az Esterházy János emléknap megálmodója Nagymegyeren, amellyel az Esterházy-emlékév előtt szeretnék leróni tiszteletüket.
A hétvégi programsorozat a Széchenyi Társaság és a Szövetség a Közös Célokért ,,Versailles 100 év távlatából” című közös előadás-sorozattal kezdődött, amelynek főszereplői Bencze Dávid és Ligeti Dávid voltak, akik Trianon előzményeiről és következményeiről számoltak be tudományos keretek között a jelenlévőknek.
A megnyitón köszöntötték Szemereki Zoltánt, a Széchenyi Társaság elnökét, Gubík Lászlót, a Szövetség a Közös Célokért elnökét, Molnár Imre szociológust, történészt (Esterházy János emlékművének felkutatóját), Holényi Gergő, Nagymegyer polgármesterét, a Kéknefelejcs népdalkör tagjait és Sörös Zoltánt, a 23. számú Arany János cserkészcsapat parancsnokát.
Gubík László beszédében elmondta, hogy ez volt az ötödik állomása az előadáskörútnak (Komárom, Martos, Rimaszombat és Párkány mellett).
Az emlékév által a legnagyobb magyart – Széchenyi Istvánt – és a legnagyobb felvidéki magyart – Esterházy Jánost – ünnepeljük. Esterházyt össze tudjuk kötni Trianonnal is, hiszen Esterházy János tanít, épít, összeköt, Esterházy a magyarságért élt és alkotott. Nem futamodott meg, itthon tevékenykedett a Felvidéken – tette hozzá Gubík Lászó, akit nemrég választottak meg a Széchenyi Társaság elnökségi tagjának.
Szemereki Zoltán lett az újdonsült elnöke a Széchenyi Társaságnak.
Nem az önmegvalósítás, hanem a közszolgálat az, amelyre most nagyon nagy hangsúlyt kell fektetni – emelte ki beszédében Szemereki Zoltán.
A program következő pontjaként a helyi Kéknefelejts népdalkör tagjai népdalokat énekeltek a jelenlévőknek.
Az Esterházy János emlékkiállítás megnyitóján Molnár Imre tartott beszédet a felvidéki mártírról, aki sosem adta fel a magyarságát, sőt harcolt érte. Molnár szerint a leszakított magyarságnak két feladata van: törekedni a megmaradásra, emlékezni a gyökereinkre és kereszténynek maradni a nehéz helyzetben, időben.
Esterházy János életében az isten, a nemzet, a család, az utódok és legvégül saját maga szerepelt a listán, ezek voltak az ő sarokpontjai, amely szerint élt. A mai generációnak is meg kell alkotnia a saját értékrendjét, amely szerint élnie kell – szögezte le Molnár Imre.
A kiállításon Boráros Imre színművész adta elő Kulcsár Ferenc Esterházy János ismeretlen levele című művet. A megnyitó után átadták az Esterházy János információs táblát, amelyet Mahulányi József római katolikus esperes áldott meg, majd a szervezetek közösen megkoszorúzták Esterházy János emléktábláját. Csémi Csillag Virág gitárjátéka szólt a koszorúzás közben.
Esterházy János boldoggá avatásáért és hálából a nagymegyeri cserkészmozgalomért a Szent Miklós plébániatemplomban tartottak szentmisét a híveknek. A szentmise után a cserkészek megkoszorúzták a Fészek Ifjúsági Központ falán elhelyezett emléktáblát, ezzel is emlékezve cserkészelődeikre.
Forrás: ma7.sk