A Trianon utáni Magyarország elszigeteltségében jelentős diplomáciai sikert ért el, amikor a Cserkész Világkonferencia a IV. Világjamboree helyszínéül Gödöllőt fogadta el, a rendezvény parancsnokául pedig Teleki Pált kérte fel. Helyettese Sík Sándor, a magyar cserkészet ismert alakja lett. A nagy vállalkozás kitűnően sikerült, több mint 26 ezer cserkész látogatta meg Gödöllőt a világ minden tájáról 1933 augusztusában.
Szinte természetes volt, hogy a hatalmas előkészítést igénylő világtalálkozóra a Felvidékről is sok magyar cserkész utazott. Sokan vonattal, de hajóval is a Dunán, Rimaszombatból pedig még kerékpárral is nekivágtak az útnak. A résztvevők életre szóló élménnyel tértek haza. Az itthoni tábortüzek melletti beszámolók témáit hosszú ideig az ünnepélyes megnyitó megható élményei, Horthy Miklós kormányzó, lord Baden-Powel, a cserkészet megalapítója és Teleki Pál üdvözlő szavai, valamint a világ cserkészeinek tarka kulturális műsorai uralták.
Ennek tiszteletére rendezték meg 2023 augusztusában a 28. Magyar Öregcserkész Találkozót Gödöllőn.
A vendéglátók, Bánki Sándor és Ugróczky Gábor igazi cserkészszellemben megtartott emlékünnepséggel várták a résztvevőket a gödöllői Premontrei Kollégiumban. Mindnyájan mély átérzéssel nézték végig a világtalálkozóról készült korabeli filmet, de nagy érdeklődéssel hallgatták Görbe László atya személyes beszámolóját az 1933-ban történtekről. További érdekes előadások hangzottak el Legeza Lászlótól, akinek oroszlánrésze volt a rendszerváltás utáni magyarországi cserkészet ujjászervezésében, Gelencsér Lászlótól, aki a Petőfi bicentenárium kapcsán a költőt méltatta. Horváth Militicsi Szabolcs a bácskai magyar cserkészet működéséről, Kaszper Blanka, a Magyar Cserkészszövetség elnökségi tagja az anyaországi cserkészet jelenlegi állapotáról számolt be.
A találkozón a felvidéki cserkészet képviseletében a rimaszombati öregcserkészek vettek részt: Jávorszky Zoltán Tibor parancsnok, Buhus Gabriella, Gál Piroska és e cikk szerzője, aki előadást tartott a rimaszombati cserkészet megalakulásának 110 éves jubileumáról.
A találkozó megható pillanata volt Teleki Pál sírjának megkoszorúzása a Gödöllő melletti máriabesnyői temetőben. Teleki Pál szellemisége máig meghatározza a magyar cserkészetet, sírja zarándokhellyé vált az összmagyar cserkészet számára. Üzenete, hogy a válságos helyzetekben sem szabad megfeledkezni a becsületről és a tisztességről, ma is iránymutató.
A résztvevők megkoszorúzták Teleki Pál mellszobrát, amelynek felirata minden magyar ember számára mementóként szolgál: „Becsületünk előbbrevaló a jólétünknél”.
Az egykori Világtalálkozó helyszínének és a Gödöllői Múzeum cserkészkiállításának a megtekintése után a Kárpát-medence öregcserkészei lélekben feltöltődve búcsúztak el egymástól azzal, hogy néhányukat októberben viszontlátjuk a rimaszombati cserkészet jubileumi megemlékezésén.
Forrás: ma7.sk