De ki is ő? Cserkésztiszt, szülészorvos, a gömöri cserkészet egyik oszlopos tagja. Ő a rimaszombati orvostársadalom ismert alakja, a közélet megbecsült véleményformálója, a cserkészet nagy öregje. Kálmán László 1924.01.07-én született, édesapja tősgyökeres rimaszombati polgár volt. A cserkészetet gyerekkora óta műveli. Nagyon vonzotta a repülés, gimnazistaként repülőgépmodelleket készített, a cserkészetben is szívesen foglalkozott modellezéssel. A cserkészmozgalom keretében szerezte meg a vitorlázógépekre a pilótavizsgát Budaörsön. Érettségi (1943) után a szombathelyi repülőakadémiára jelentkezett, 1944-ig oda is járt, amíg a háború miatt őt is bevonultatták. A világháború után, 1945-ben Budapesten kellett maradni, három évig nem is mehetett haza. Budapest újjáépítésén ő is dolgozott, a romok, a pusztulás romjai között, a nyomorban. Budapesten végezte el az orvosi egyetemet. 1950 végén tudott haza menni Rimaszombatba, ott gyakornokoskodott, majd a rimaszombati kórházban, ill. vidéken dolgozott a szülészeten. Laci bácsi a nyolcvanas évek első felében ment nyugdíjba. Vállalt ügyeleteket, a Vöröskeresztnek volt magyarul beszélő előadója, számtalan iskolát látogatott meg, hogy a családi nevelésről beszéljen a serdülőkorú fiataloknak. A rendszerváltást és a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség újjáalakulását követően társaival azonnal újraszervezte a rimaszombati cserkészetet, aminek ma is aktív tagja. Lehetősége és egészsége szerint ma is eljár a cserkészek gyűléseire.
Laci bá még az 1930-as években az elemi utolsó éveiben tette le cserkészfogadalmát. Gimnazista cserkészvezetőként pedig az 1939-1940-es hárshegyi központi őrsvezetőképző táborban találkozott az országos főcserkésszel, gróf Teleki Pállal. Laci bá számára lelki támogatást nyújtott, lendületet adott, de egyben figyelmeztette is az elkövetkező idők helytállásnak szükségére. Laci bá elsősorban a romantikus, természetjáró, indiáncserkészetnek nevezett tevékenységet szereti, és ezt tartja járhatóbb, jobb nevelési módszernek, a felvidéki cserkészetben ezt ötvözte a magyar cserkészet hagyományaival. 1990. április 4-én megalakult a rimaszombati Körzeti Cserkésztanács, aminek elnöke lett. Hatalmas lendülettel fogott bele a szervezésbe. Járta az iskolákat, magyarázta a cserkészet rejtelmeit és szabályait, intézte a cserkészotthont, a felszerelést, győzködte a város vezetőségét, hogy támogassák mozgalmunkat. Ahol kellett, példamutatásával segítette és segíti máig a cserkészközösséget. A legutóbbi évekig, ha kellett, volt csapata őrsvezetője, de bő két évtizeden át ő töltötte be a tábori orvos szerepét is. Nehéz lenne felsorolni azt a sokrétű tevékenységet, amit Laci-bá a cserkészet és a felvidéki magyarság érdekében kifejtett, lankadatlan energiával, minden részletre, apróságra odafigyelve. Körzetvezetőként a tisztség leadásáig bő két évtized során ahol tudta, népszerűsítette a cserkészmozgalmat nemcsak a magyar, de a szlovák ajkúak között is. Bár igazi lokálpatrióta, minden megtesz, hogy az egykori, a két világháború közti rimaszombati cserkészközösség szellemét belecsöpögtesse a mai cserkészek szívébe Rimaszombatban és azon túl is. Hosszú ideig a Slovenský Skauting (Szlovák Cserkészszövetség) járási vezetője is volt. Közben megszervezte a rimaszombati öregcserkészeknek az 503. sz. Tompa Mihály öregcserkészklubot is, amely ma is rendszeresen havi szinten működik. Ma is a klub aktív öregcserkésze. Több cserkészkönyve is feldolgozza a helyi cserkészközösség múltját, életét, de a mai napig rendszeresen publikál, ezzel is népszerűsíti mozgalmunkat a legkülönbözőbb fórumokon. A Cserkész folyóirat szerkesztőség munkáját hosszú ideig, mint állandó önkéntes munkatárs folyamatosan segítette, sőt több rovatot is vezetett a lapban. Öregcserkész társaival a legutóbbi évekig rendszeresen személyesen képviselte Szövetségünket a Magyar Öregcserkész Találkozókon. Munkásságát és életművét a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség 2002-ben a Beszédes Lajos Érdemérem arany fokozatával (A rimaszombati Körzeti Cserkésztanács élén végzett kiemelkedő munkájáért és a szlovák-magyar cserkészbarátság terén kifejtett tevékenységéért.), majd 2011-ben a szervezet legmagasabb elismerésével, a Csodaszarvas Díszérem arany fokozatával (A szlovákiai magyar cserkészet társadalmi elismeréséhez való hozzájárulásáért és a mozgalom szervezésével kapcsolatos önfeláldozó munkájáért.) köszönte meg. Laci bá ahogy egész életében cserkész volt, ma is a cserkészek tíz törvénye alapján igyekszik élni az életét.
A fényképen Laci bá látható a Gömör-Kishonti Múzeum Egyesület által a százéves rimaszombati 4. számú Hatvani István Cserkészcsapat részére átadott Fábry János Díjjal (2015).
Kismedve