Több mint nyolc éve a Külföldi Magyar Cserkészszövetség (KMCSSZ) a határon túlról négy cserkészvezetőt hív meg egy USA-i útra amely keretén belül szolgálnak a nyári iskolatáborban és kiképzést kapnak a központi vezetőképző-táborban.
Három hete ért véget a két hétig tartó (2016. július 9-23.) Magyar Iskolatábor. A diaszpórában élő gyerekek magyar nyelvtudását bővítő tábor az idén 49. alkalommal került megrendezésre a KMCSSZ szervezésében. A táborban a tanárok, a programvezetők mind önkéntesen végzik a munkát. A KMCSSZ jóvoltából minden évben 4-5 Kárpát-medencei ösztöndíjas is csatlakozik a tábor vezetőségéhez.
Alkalmam adódott, hogy én is részt vegyek ebben a táborban. Megragadtam a lehetőséget és egy interjút készítettem az ösztöndíjasokkal. Az interjú alatt kértem, hogy mutatkozzanak be, mutassák be a küldő cserkészszövetségüket és beszéljenek azon élményeikről, melyekben részük volt az iskolatáborban.
Borbándi Erika
Borbándi Erika a nevem, református lelkipásztor vagyok Erdélyből, a 135-ös számú báró Bánffy Dániel cserkészcsapat tagja. A Külföldi Magyar Cserkészszövetség ösztöndíjasaként vagyok itt Fillmore-ban. Az, hogy számomra mit jelent a cserkészet, a szabadság, az értékeink, a magyar nyelv, a néphagyományok, az Isten szeretete, az erdő, itt teljes valójukban megelevenednek, valósággá válnak. Játszunk reggeltől estig, játszva tanulunk, nevetünk, szeretünk… Istené a dicsőség, és Isten áldás legyen ezen a parkon, és mindenki életén, aki itt megfordul.
Jakab Annamária
Jakab Annamária vagyok, néprajz szakot végeztem Budapesten, de Beregszászban, Kárpátalján élek. Szakmámból adódóan is közel áll hozzám a hagyományőrzés, szabadidőmben néptáncolok és ékszereket készítek. Időm legnagyobb részét jelenleg a cserkészet tölti ki. A Beregszászi 4. számú Bendász István cserkészcsapat parancsnoka vagyok és a KáMCSSZ regös szakágáért és az ügyvezetésért felelek. A cserkészetet tartom legjobb eszköznek, hogy erős magyar identitású, életrevaló kárpátaljai fiatalokat neveljünk és közösségbe hozzuk őket. Sokat foglalkozunk kiscserkészekkel, emellett vízi, hegyi és regös szakági programokkal szólítjuk meg a gyerekeket. Az amerikai tanulmányútra azért jelentkeztem, hogy itt új lendülettel és jó példákkal gazdagodjak, amit otthon kamatoztathatok.
Pásztor Orsolya
1999-ben, 11 évesen, tettem cserkészfogadalmat, és ekkor váltam a csantavéri 16. számú Szilágyi Erzsébet cserkészcsapat tagjává. Jelenleg én vagyok a csapatparancsnok, és kb. 20 fős létszámmal működünk. Szeretem a cserkészetet, mert ez egy olyan mozgalom, ahol a számomra fontos értékek (Isten, haza, embertárs) áll a középpontban, és azon dolgozunk, hogy a gyerekek is megismerjék és megszeressék ezeket az értékeket. Hiszem, hogy a Külföldi Magyar Cserkészszövetség táboraiban töltött néhány hónap alatt olyan intenzív cserkészélményben lesz részem, ami továbbra is lendületben tart. Emellett szükségét érzem a további vezetői tapasztalatok megszerzésének, mivel eddig még kevés gyakorlattal rendelkezem ezen a téren. Szeretném látni, hogyan működik a KMCSSZ, ami más körülmények között ugyan, de ugyanúgy a kisebbségben élő magyarságért és a cserkészetért tevékenykedik, mint ahogyan a Vajdasági Magyar Cserkészszövetség is.
Salgó Viktória
Salgó Viktória vagyok, a cserkészetben nőttem fel, nyolc évesen szereztem meg sárga, kiscserkész nyakkendőmet. Második családomnak tekintem ezt a hatalmas közösséget. Ez a közösség meghatározó hatással volt az életem alakulására, számos tábori élményre, barátságra és képességre tettem szert, melyekért nagyon hálás vagyok. Jelenleg a 28. sz. Kaszap István cserkészcsapat parancsnoka vagyok. Udvard egy nagyközség dél-Szlovákiában, ahonnan hét évvel ezelőtt Budapestre költöztem, az ELTE BTK-n végeztem, és azóta is Budapesten élek. Szeretem Budapestet, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum múzeumpedagógusa vagyok. Munkám során is emberekkel dolgozom, akárcsak a cserkészetben, ennek is nevelési, pedagógiai céljai vannak. Még sosem jártam korábban az Egyesült Államokban, ezért szerencsésnek érzem magam, hogy itt lehetek ezen a nyáron. Köszönöm!
Szabó Hunor
A cserkészettel való találkozásom egy meghatározó élmény volt az életemben. Kamasz és kalandvágyó fiatalként számos olyan életérzést biztosított a cserkészet, ami akkor, de most is meghatározó számomra. 2002-ben tettem fogadalmat és lettem tagja a szabadkai 38. számú Lorántffy Zsuzsanna cserkészcsapatnak. Számos táborban, kiránduláson vettem részt, számomra akkor is az őrsvezetés volt a legmeghatározóbb élmény. Gyorsan kaptam őrsöt és mai napig szeretek az őrsömmel foglalkozni. Ez egy kicsit a privát karrieremet is befolyásolta, az életpályámat úgy alakítottam, hogy a gyerekek mellett maradjak. Tanító és történelem tanárként ezt megtehetem és szerencsésnek is érzem magam, hogy a közösségem magyar ajkú diákjaival tudok foglalkozni. A szabadkai cserkészetet 2013-ban újra szerveztük, azóta egy nagy csapattal (52. számú Kosztolányi Dezső cscs.) és számos taggal, minőségi programmal vagyunk jelen a szabadkai közéletben. A szövetségen belül a vezetőképzővel és egyéb más szövetségi programokkal foglalkoztam, több alkalommal is sikeresen szerveztünk képzéseket a gyerekek számára. Továbbra is a szövetség ügyeivel foglalkozom, most, mint Mozgalmi Vezető.
Az ösztöndíjasokkal készült interjú az alábbi linken keresztül érhető el: http://www.bocskairadio.org/bemutatjuk-kmcssz-karpatmedencei-osztondijasait/
Molnár Zsolt, Bocskai Rádió, Cleveland, OH, USA
KMCSSZ sajtószolgálata