Teleki Pál (1879, Budapest – 1941, Budapest). Földrajztudós, egyetemi tanár, politikus, miniszterelnök, nemzet-nevelő főcserkész, az MTA tagja. Családjának egyetlen gyermeke volt, így nagyon gondosan nevelték. A budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett; az egyetemen jogot és államtudományt végzett, ebből doktori diplomát szerzett. Hat nyelven beszélt.
A földrajztudomány lett Teleki Pál fő tanulmányi területe. 1909-ben a Földrajzi Intézet igazgatója lett. Munkássága során térképészeti kutatásokat folytatott Európa nagy könyvtáraiban. Bejárta szinte egész Európát, és az első magyar nyelvű tudományos világatlasz az ő irányításával készült. Később Észak-Amerikában, Ázsiában és Szudánban is járt. Hazatérve nyomdába adta tudományos munkáinak eredményeit - a japán szigetekről készített atlasszal a magyar és a nemzetközi tudósok között híres lett. Tudományos munkájának az I. világháború vetett véget. 1914-ben önkéntes főhadnagy lett; Boszniában, majd az olasz fronton szolgált.
Leszerelés után egyetemi tanár volt a budapesti tudományegyetemen, ahol a gazdasági és földrajzi tanszéket vezette. Később a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemnek volt rektora. Közben egyre többet foglalkozott politikával. Külügyminiszterré választották 1920-ban, röviddel ezután Magyarország miniszterelnöke lett. Ekkor a trianoni békeszerződés előkészítésénél térképek, tanulmányok és statisztikák elkészítését irányította. Elkészítette Magyarország néprajzi, etnikai térképét, amelyen piros színnel jelölte hol laknak magyarok (innen az elnevezés „vörös térkép”). Ez volt a béketárgyalásoknak szinte egyetlen hiteles Kárpát-medencei dokumentuma. A vezetése alatt készült okmányokat a magyar delegáció mind magával vitte - sajnos hiába. Fáradhatatlanul védte a magyar ügyet, de az igazságtalan békediktátum ellen ő sem tehetett semmit.
A trianoni békét követően a Trianonban elvesztett területek visszaszerzése érdekében munkálkodott, közreműködött a Magyar Revíziós Liga megalakításában. Meggyőződéses nyugatbarát volt, a Szovjetuniót tekintette a legfőbb ellenségnek.
A II. Világháború alatt 1940 decemberében Teleki Pál „örök barátsági szerződés”-t kötött Jugoszláviával. Amikor 1941 márciusában Hitler elhatározta Jugoszlávia lerohanását, követelte Magyarország részvételét a támadásban. Teleki nem vállalta a szerződés megszegését, becstelenségnek és árulásnak tartotta. Nem látott más kiutat ebben a tragikus helyzetben - április 3-án öngyilkos lett. Így akarta figyelmeztetni a magyar és világ közvéleményét, és megakadályozni az angolok hadüzenetét. Átmenetileg sikerült neki: Churchill is fejet hajtott Telki nemzetét óvó vértanúsága előtt.
Sírját a kommunisták hatalomra jutása után a Kerepesi temetőből Máriabesnyőre helyezték át. Amikor néhány éve felmerült, hogy szobrot állítsanak neki, élénk vita bontakozott ki, s az emlékművet a budai Vár helyett Balatonbogláron, a lengyel menekültek városában állították fel. Az ünnepségen a Magyar Cserkészszövetségek Fóruma teljes vezetősége, így az SZMCS akkori ügyvezető elnöke is részt vett.
Élete főbb munkálkodása, pozíciói, kitüntetései:
1922-ben Horthy Miklós kormányzó kinevezte Teleki Pált Magyarország főcserkészévé, majd tiszteletbeli főcserkész lett. Életét ezután főként a magyar ifjúság vallásos-nemzeti nevelésének szentelte. Neki köszönhetjük a napjainkig használt cserkész próbarendszert (lásd alább a „Teleki hagyaték”-ot.). A IV. világdzsemborit Magyarországon rendezték (1933, Gödöllő), amelyen az alapító BiPi (Lord Robert Baden-Powell) is megjelent. A dzsembori főszervezője Teleki Pál volt.
A cserkészet mellett vezető szerepe volt a tudománypolitikában és a tudományszervezésben. Kitüntették a Corvin-lánccal, a kor legmagasabb tudományos-művészeti elismerésével. Ő volt az európai együttműködés egyik hazai apostola. „Európáról és Magyarországról” című könyvet írt. A német-lengyel háború (II. Világháború kezdete) után befogadta a lengyel menekülteket, köztük tízezer lengyel zsidót is. Segítette Finnország önvédelmi harcát a szovjet ellen a Finnországi Magyar Légió felállításával.
Támogatta a falukutatókat. A földreformmal, sürgős munkák elvégzésével és a szegény néprétegek életszínvonalának fölemelésével is foglalkozott, támogatta az evvel kapcsolatos törvényeket. Ezekkel a szociálpolitikai intézkedésekkel sikerült megszilárdítania Magyarország belső rendjét.
TELEKI HAGYATÉK
Teleki Pál a 30-as évek második felében felismerte, hogy a magyar cserkészpróba rendszert át kell dolgozni. Az eredeti próbarendszert az angol cserkészettől vette át a magyar cserkészet, és így nem tartalmazott magyar nemzeti jellegzetességeket. Teleki felkérte legközelebbi munkatársait, hogy egy olyan próbarendszert készítsenek, amely jobban visszatükrözi a magyar ifjúság lelki szükségleteit az elkövetkező években.
Ezt a próbarendszert, amely a Biblián és a magyar kultúrán alapszik, a magyar cserkészvezetők két éves előkészítés után a Balaton melletti Ábrahámhegyen 1940-ben véglesitették. Teleki ez a meglátása és kérése olyan találó volt, hogy a magyar cserkészet próbarendszere még a mai napig is ezen a „Teleki Hagyaték”-on alapszik. (AO/E/Kismedve)
