Hol volt, hol nem volt, április 25-én a prágai kiscserkészek és a Vasárnapi iskolások összesen 15-en, útra keltek, hogy megtudják, vajon ki rabolta el a hercegnő aranyhalát és, hogy visszaszerezzék azt.
A Kapitány és a matrózok egy gyorsabb megoldást választottak, és hajó helyett vonattal mentünk egészen Olbramovicébe (ami Prágától pár kilométerre található), ahol átszálltunk egy másik kisebb vonatra. Itt a mozdonyvezető már tudta, hogy kik vagyunk, és hová igyekszünk - kicsi a világ, kellemes meglepetés volt ez mindannyiunknak. Következett még egy kis vonatozás, majd leszálltunk, és az állomás mellett elfogyasztott tízórai után, elsétáltunk a néhány kilométerre lévő falucskába, Šebáňovicébe, ahol a szállásunk volt. A Malostatek Blatiny nevű helyen - ami egy állatfarm - szálltunk meg, és itt kaptunk egy kis betekintést a farm és az ott élő állatok életébe is. Megtudtuk, hogy a legtöbb ottani állatot, valahonnan megmentették - vagy az utcáról, vagy az elárvulástól, vagy a vágóhídtól. Vagy éppen azért, mert valakinek nem kellettek. Volt ott három lábú kutya, elütött, de meggyógyított róka, elveszett kisvaddisznó, akit befogadtak, és mostanra nagyra nőtt, vadnyulak, boci és kánya is, aki nem tudott repülni, azon kívül kecskék, barik és mindenféle szárnyas egység. A vendéglátóink készségesen válaszoltak a kisebbek gyorsan röpködő kérdéseire, melyik állatnak mi a története, és mi szerint kapták a nevüket.
A küldetés másfél napját népijátékkal, népdalokkal, társasjátékokkal, és kézműveskedéssel töltöttük. Közben többször megjelent a Tengeri Szörny, akiről kiderült, hogy ő ejtette csapdába az aranyhalat. Az este sütögetéssel, majd jelenetes-éneklős-játékos tábortűzzel telt. A Kapitány, az éjjel forró nyomra lelt, a bátorságpróbán, a foszforeszkáló nyálkát követve pedig a legbátrabbak megtudhatták a Szörny titkát. A Tengeri Szörnnyel fogadást kötöttünk, ezért másnapra egy akadálypályát állított fel a matrózoknak. Mindenki sikeresen teljesítette a feladatokat és így sikerült visszaszerezniük az aranyhalat. A hal teljesítette az utolsó kívánságot is, ezzel pedig megtörték a Szörny átkát, aki visszaváltozott emberré és kiderült, hogy a Hercegnő rég elveszett testvére volt. Minden jó, ha a vége jó! Ennek örömére még egy vizes-lovaglós-tehénsétáltatós túrát tettünk a környező legelőket bejárva, majd hazafelé vettük az irányt, Prágába.
