A cserkészvezetőségnek az volt az ötlete, hogy új kiscserkészeket kell toborozni. Szombat reggel mi, cserkészek találkoztunk Egyházfán, a plébániaudvaron. Hosszasan készülődtünk: a lányok a konyhában készítették a gulyásnak valót, a fiúk pedig fát hordtak a sütögetéshez és sátrakat állítottak fel, hogy a gyerekek lássák, hogy a táborban hol alszunk. Délelőtt elkezdték főzni a gulyást. Sok szülő és gyerek vett részt ezen a rendezvényen.
Az akció zászlófelvonással kezdődött, amit a kicsik őrsökbe osztása követett. Délután népi játékokat játszottunk Andival, Moncsival és Romildával. Ezek után forgószínpad következett, ahol a következő állomások voltak: éneklés, kézműves foglalkozás, sátorállítás és játszás. Mire megéheztünk, a gulyás is elkészült. Kis pihenő után métáztunk egyet, majd sütögetés következett. Mindenki kapott egy botot, hogy meg tudja sütni az ízletes szalonnát a tűz felett. Elkezdtük összerakni a sátrakat, mert már sötétedett, és sátrat nem jó sötétben szétszedni. Este nyolckor levontuk a zászlót, és „könnyes búcsút” vettünk egymástól. Befejeztük a sátrak szétszedését, utána pedig mindenki ment haza, hogy nyugovóra térjen.
Bors Miklós és Matus Marcel,
11. sz. Szent Imre Cserkészcsapat, Egyházfa–Hegysúr
